Tevékenységek

A játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Magában hordja a munka és a tanulás elemeit is. Elválaszthatatlan a mozgástól, a szociális keretektől, személyektől, összefonódik a korai tanulás folyamataival, elválaszthatatlan az érzelmi, szociális, társas fejlődéstől. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek

mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul jelentkeznie kell.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

Mese, vers

A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A pozitív és a negatív mesefigurák egyaránt alkalmasak a szerepjátékra, a „más bőrébe bújás” pedig igen jó lehetőség a különböző érzelmek és attitűdök közvetítésére és értelmezésére.

- Dramatizálás, bábozás

A gyermekek saját elgondolásaik alapján játsszák újra a mesék cselekményét, a szereplők mondanivalóját. Dramatizálással, bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, a kifejezőkészséget, a folyamatos beszédet. A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, a bábot azért érzik közel magukhoz, mert az még náluk is kisebb, cselekvéseit, sorsát ők irányíthatják. A nap folyamán bármikor a gyerekek rendelkezésére állnak a bábok (kesztyűbáb, ujjbáb, síkbáb), melyet a nagyobb gyerekek saját maguk is elkészíthetnek.

Ének-zene

Intézményünk pedagógusai az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti személyiségmodellben gondolkodnak: a program valamennyi fejezete kapcsolódik a zenei neveléshez. A zene egyaránt hat a testre és a lélekre. Egészséges életmódra nevel. Fejleszti az anyanyelvet, az értelmet. Közösséget formál, erősíti az erkölcsi érzéket, és az érzelmekre tett hatása is nyilvánvaló.

A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok és a hozzájuk fűződő szokások, mozgások, táncok alkalmazásával alapozzuk meg zenei anyanyelvüket. Dalos játékokkal fejlesztjük a csoportban az összetartozás érzését, a szerephez, egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását.

Ehhez leginkább következő forrásokat használjuk:

· Forrai Katalin Ének az óvodában című gyűjteményét például, több mint háromszáz ének és mondóka van benne.

· Szintén több száz szemelvényt tartalmaz a „Törzsök-kotta” (Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában – a szerk.).

Folyamatos fejlődésre van szükségünk ezért ezen kívül még igen színes a repertoár. Sokféle, változatos dalt, kiszámolót, mondókát tanítunk a gyermekeknek. Különböző zenei eszközöket szereztünk be az évek folyamán (xilofon, csengők, dob,triangulum stb), ezen kívül tudunk csettintgetni, ütögethetjük a térdünket, doboghatunk a lábunkkal. Az óvodai foglalkozásokba a népzene mellett igényesen kiválasztott klasszikus és modern zenét is beépítünk. Előnyben részesítjük óvodai ünnepek és rendezvények során a táncos koreográfiák betanítását. A hétköznapokon spontán énekelünk altatáskor, felkeléskor, zenés tornát alkalmazunk, zenére rajzolnak, reggel zenével várjuk az érkező gyermekeket. Megkérdezzük tőlük, mit éreztek zenehallgatás közben, vagy arra kérjük őket, mozogjanak a zenére. A későbbiekben fontos a szülők bevonása is: bemutatni nekik, milyen dalokat tanulunk a gyerekekkel; elhívni őket, hogy jöjjenek be a csoportba, lássák, mit játszunk, hogyan énekelünk. Erre jó lehetőség a nyílt nap a csoportokban.

A zenei héten (minden év januárjában) teljesen kiélvezzük annak lélekemelő szerepét. Hagyománnyá vált az önként jelentkező gyermekek számára házi dalverseny megrendezése. Csoportonként egy közös dallal készülnek a gyerekek az óvodapedagógus segítségével. A dalokat természetesen az életkori sajátosságokhoz mérten válogatjuk ki. A legjobbak közül - a nevelőtestület véleménye alapján – egy-két gyermeket kiválasztva intézményen kívül is versenyeztetjük őket tavasszal, a kalocsai Újvárosi Óvodában. A zenei hétre gyakran készítünk a gyerekekkel közösen zenei eszközöket (pl. sajtos dobozból dob, fagolyó és hurkapálcából dobverő), amiket a gyerekek különös élvezettel használnak. A hét zárásához általában egy előadót hívunk, aki megfelelő táncos, zenés, hangulatot teremt óvodásaink számára. Az előadásba a gyerekek interaktív módon bekapcsolódnak.

A képességfejlesztést leginkább mikrocsoportban végeztetjük. Az óvodapedagógusok önállóan döntik el, melyik módszer a legjobb a gyerekeinek, és pedagógusként miben tudnak hinni. Az a lényeg, hogy higgyen a saját módszereiben, és azonosuljon velük. Cél a zenehallgatóvá nevelés, az alkotókedv növelése, tehetségígéretek fejlesztése.

Feladataink:

- éneklés, dúdolgatás, hangulatkeltés, élménynyújtás céljából

- a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése

- tervszerű, tudatos, folyamatos fejlesztő hatások megszervezése

- előadásmódunk legyen tiszta, stílusos, átélt, dinamikailag helyes

- évszakokhoz kapcsolódó dalok, játékok, táncok bemutatása

- a gyermektánc előtérbe helyezése népi zene, modern zene által

- a gyermekek zenei élményhez juttatása

- a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlesztése

Rajzolás, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Törekszünk a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. A gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe vesszük, ötletekkel továbblendítjük ábrázoló készségét, képességét.

Vizuális alkotások kiállítása májusban

Mozgás

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek, melyeket az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára igyekszünk biztosítani.

A külső világ tevékeny megismerése, a matematikai műveltség magalapozása

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

A környezeti nevelés által elősegítjük a gyerekek környezettudatos magatartásának, életvitelének, a környezetvédelemnek a kialakulását.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,

fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Munkatevékenység

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység.

A gyermekek a munkát könnyedén, örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka az óvodában játékos jellegű, de már itt is felelősséggel jár. A munkajellegű tevékenységek során ismereteket szereznek természeti, társadalmi környezetükről, megtanulják az eszközök használatát, közben természetes módon fejlődnek, egyre önállóbbá válnak.

Tartalma:

Önkiszolgálás, naposság, alkalomszerű munkák, növénygondozás, udvaron végzett tevékenységek.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Megélik a közös tevékenység eredményeit és örömét, a döntés felelősségét. Megtanulnak jobban koncentrálni, fejlődik képzelőerejük, problémamegoldó gondolkodásuk, kipróbálják ötleteiket, viselkedésformákat

gyakorolnak. Hangsúlyos szerepet kap az önálló tanuláshoz szükséges tulajdonságok alapozása, a szándékos figyelem, a türelem, a kitartás, a siker- és kudarctűrő képesség. Abból tanul a legtöbbet, amit saját maga érzékel, lát, megfigyel, felfedez, tapasztal.